Folyamatfejlesztés 2024.04.20.

Fenntarthatóság és ESG

A vállalati ESG stratégia, célok és programok segítenek abban, hogy a fenntarthatósági szempontokat a társaság megvalósítsa: a fenntarthatóság és ESG kéz a kézben járnak.

A fenntarthatóság egy olyan fejlődési folyamat, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy a jövő generációk képességeit arra, hogy ugyanezt tegyék; ne korlátozza.

Az ESG pedig egy olyan vállalatirányítási megközelítés, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét értékeli.

Az ESG az Environmental (E, azaz környezeti), Social (S, azaz társadalmi) és Governance (azaz G, irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG-szemlélet egy olyan vállalatirányítási megközelítés, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét értékeli.

A 2005-ös ENSZ Közgyűlésén elfogadott, a 2000. évi Millenniumi Nyilatkozatot megerősítő határozat a fenntartható fejlődés három, egymással szoros kölcsönhatásban és függőségben levő dimenzióját, a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit azonosította.

A fenntarthatóság és az ESG kapcsolata

A fenntarthatóság és az ESG közötti kapcsolat szummája:

A fenntarthatóság a hosszú távú siker kulcsa. A vállalatok, amelyek nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat, hosszú távon versenyhátrányba kerülnek, ráülnek az eredményeikre, és ez a jelentéseikben, vagy a kapcsolódó ESG mutatókban látható is lesz.
Mivel az ESG jelentés a pénzügyi jelentés része lesz (talán a mérleg és eredménykimutatás melléklete), a pénzügyi mutatók mellett ez is hangsúlyosabban szerepel a cég megítélésében.

Az ESG-gondolkodásmód segít a vállalatoknak a fenntarthatósági céljaik elérésében. Az ESG-szemlélet:

segít a környezeti hatások, az ökolábnyom csökkentésében; az erőforrások védelmében
támogatja a társadalmi felelősségvállalás erősítését és
elősegíti a jó irányítási gyakorlat kialakítását.

A fenntarthatóság és az ESG egyértelműen a következő évek súlypont témája lesz a vállalatok életében – akár jogszabályi kötelezettség, akár vevői elvárás oldaláról megközelítve. A vállalatok számára az ESG-teljesítményük javítása versenyelőnyt jelent, és hozzájárul a társadalmi és környezeti fenntarthatósághoz. Az üzleti döntéshozók számára az ESG-szemlélet segíthet a kockázatok azonosításában és kezelésében, és hozzájárul a hosszú távú sikerhez (tartós siker -hez). A befektetők számára az ESG-szemlélet és az ESG jelentések segítenek a fenntartható befektetések azonosításában és kiválasztásában.

A fenntarthatóság és az ESG egy közös célt szolgálnak: a jövő generációk számára fenntarthatóbb világot teremteni. A vállalatok, amelyek az ESG-szemléletet építik be működésükbe, érdemben hozzájárulnak ehhez a célhoz.

ESG-teljesítmény javítása – példák

Környezetvédelem

A vállalatok csökkenthetik szén-dioxid kibocsátásukat, csökkenthetik hulladéktermelésüket és fenntarthatóbb (tartós, kisebb ökolábnyomú) anyagokat használhatnak.

Társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok támogathatják a közösségi részvételt; a helyi közösségeket: iskolai, óvodai karbantartás, állatmenhelyen munkavégzés vagy eszközök biztosítása (például maradék anyagokból kenelépítés), sérülékeny közösségek támogatása, hajléktalan programok támogatása, stb.

Munkavállalói jogok

jogot a biztonságos munkavégzéshez és a munkahelyi egészséghez; jogot a szakszervezet létrehozásához és az érdekérvényesítéshez; a munkaidő betartását; vagy például, hogy a munkaerőkölcsönzés indokolt mértékű-e és nem a munkavállalói jogok kiszervezéséről szól.

Munkaügyi gyakorlatok

A munkaügyi gyakorlatok elemei a munkavállalók toborzása és előléptetése; fegyelmi és panasztételi eljárások; a munkavállalók szállítása és áttelepítése; a foglalkoztatás megszüntetése; a képzések, készségfejlesztés; (munka) egészségügy, (munka) biztonság, ipari higiénia; de például a munkaidő és díjazás.

Tisztességes működési gyakorlat

A tisztességes működési gyakorlat a szervezet más szervezetekkel, például beszállítókkal, érdekelt felekkel való bánásmódjának etikusságára vonatkozik.

A vállalatok bevezethetnek átláthatóbb irányítási struktúrákat, hatékonyabb kockázatkezelési rendszereket és erősebb belső ellenőrzési rendszereket, a jogi és egyéb előírások betartása érdekében.

Szervezetirányítás