ÜHG – Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok azok a gázok, amelyek elnyelik majd a környezetükbe kisugározzák az infravörös hullámhosszúságú fényt, ezzel melegítve a környezetüket – ez a folyamat az üvegházhatás.
Hét üvegházhatású gáz (CO2– szén-dioxid, CH4 – metán, N2O – dinitrogén-oxid, HFC – fluorozott szénhidrogén, PFC – perfluor-karbon, SF6 – kén-hexafluorid, NF3 – nitrogén-trifluorid) létezik, és ezeknek eltérő klímára gyakorolt hatása – a metán például sokszorosan jobb hőmegkötő, mint a a CO2 – ezzel a tulajdonságával a klíma változására gyakorolt hatása önmagában 30% -ra tehető.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok (F-gázok) mesterségesen előállított gázok, amelyeket az iparban használnak. Ezek a természetben nem léteztek, azaz koncentrációjuk nem is volt – ehhez képest most mérhető.
A részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k) klímahatása, azaz GWP -je akár ezerszerese is a széndioxidénak!
ÜHG -k hatása
Egészen pontosan a hatásmechanizmus az az, hogy az üvegházhatású gázok a Föld felszínéről visszaverődő sugárzást nyelik el, így a generált hő nem a világűrbe sugárzódik vissza, hanem a Föld légkörében marad.
CO2 mint üvegházhatású gáz
A CO2 természetes úton az állatok, a légzés és a biomassza bomlása során keletkezik. Nem természetes úton a fosszilis tüzelőanyagok égetése és kémiai reakciók révén kerül a légkörbe.
Az ipari forradalom kezdete óta egyre gyorsuló ütemben égetünk fosszilis tüzelőanyagokat. Ez miatt a Föld légkörének szén-dioxid tartalma 280 ppm -ről 400 ppm fölé emelkedett, amely már egészen jelentős változás.
(naponta ~100 millió hordó kőolajat termelünk ki és használunk el). Szénciklus
A kibocsátás jelentős része felszívódik a szénciklus során (pl. növények fotoszintézise megköti); de az egyenleg nem 0 -ás: többet szabadítunk fel; mint amennyi megkötődik; a szénkörfogás már eltolódott.
Éghajlatváltozás
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG -k) 13. számú célja a ’Fellépés az éghajlatváltozás ellen’: a klímaváltozás és hatásainak leküzdése – az ÜHG -k kibocsátával foglalkozik.
CO2-egyenérték
A gázok csökkentésének megvalósításánál alapvető fontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítése.
GWP global warming potential – globális felmelegítő potenciál
A szén-dioxid egyenérték a kibocsátott gáz tömegének és globális felmelegítő potenciáljának (GWP) szorzata. Segítségével meghatározható az adott évben kibocsátott üvegházhatású gázok légkörre gyakorolt felmelegítő hatása.
Üvegházhatású gázok kibocsátásnak számítása
A cégek karbonlábnyomukat (CCF Corporate Carbon Footprint ) nemzetközi szabványok (pl. GHG Protokoll vagy ISO 14064) szerint számítják ki, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek.
A számítás történhet online karbonkalkulátorral, vagy akár karbonmenedzsment szoftverrel. Mindezek alapját nemzetközi adatbázisok adják: hiszem például a megtermelt áram származhat országhatáron túlról is.
Scope 1: Közvetlen ÜHG-kibocsátás
Scope 2: Közvetett kibocsátás; villamosenergia közvetett ÜHG-kibocsátása
Scope 3.: Az értéklánc közvetett kibocsátása
A Scope 3 tartalmazza a beszerzésekből-beszállításokból (upstream) származó kibocsátásokat, illetve a feldolgozásból – termékelőállítás és kereskedelemből (downstream) származókat is.
Termékek karbonlábnyoma – product carbon footprint (PCF)
Termékek karbonlábnyomát életciklus-elemzés (angolul Life Cycle Assessment / Analysis – LCA) szoftverekkel és módszertannal lehet kiszámítani.
GHG Protokoll
A GHG protocoll -t a World Resources Institute adta ki, ingyenesen letölthető a weboldalukról: https://ghgprotocol.org/
A GHG protocoll (The Greenhouse Gas Protocol) az ÜHG – k számítási és jelentési módját mutatja be.
A földgáz 0,244 kg CO2eq CO2 -t bocsát ki 1 kWh energia leadása során (európai viszonylatban) 5% bizonytalansági fokkal.
Magyarországon 2021-ben az üvegházhatású gázok éves kibocsátása ~64 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt.
WIKI ismeretek: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cvegh%C3%A1zhat%C3%A1s%C3%BA_g%C3%A1zok
Kapcsolódó szolgáltatásaink
Társadalmi Felelősségvállalás (CSR)