Kockázatmenedzsment

A kockázatmenedzsment feladata a vállalkozást érő kockázatok azonosítása, értékelése kezelése és menedzselése.

Kockázatmenedzsment szolgáltatásunk révén a Megbízónkat a megfelelő, professzionális kockázatmenedzsment megvalósításához segítjük hozzá.

A kockázatmenedzsment rétegei

Kockázatok azonosítás

A kockázatok azonosítása lépés magában foglalja a szervezetet érintő összes lehetséges, külső és belső kockázat azonosítását.

A pozitív kockázatok a gyakorlatban a lehetőségnek felel meg; a minőségirányítás ezért kockázatok és lehetőségek azonosításáról beszél.

A kockázatazonosítás történhet brainstorminggal, SWOT analízissel, kockázati térképek készítésével, korábbi események elemzésével, stb.

Kockázatértékelés

A kockázatok elemzése – értékelése lépés az azonosított kockázatok valószínűségének és hatásának meghatározása. Ez kvalitatív (leíró) és kvantitatív (számszerű) módszerekkel történhet. A kockázatok értékelése során rangsoroljuk azokat a fontosságuk szerint.

Kockázatok kezelése

A kockázatok kezelésére különböző stratégiák léteznek:

Elkerülés: A kockázatot okozó tevékenység megszüntetése.

Csökkentés: A kockázat valószínűségének vagy hatásának mérséklése.

Áthárítás: A kockázat egy másik félre történő átruházása (pl. biztosítás kötése révén).

Elfogadás: A kockázat tudomásul vétele és a következmények viselése, kockázatvállalás.

A kockázatok kezelésére épülő stratégiák esetén a kezelésre vonatkozó terveket és folyamszabályozást szükséges elkészíteni.

Monitorozás és felülvizsgálat

A kockázatfigyelés lépés egyrészt a kockázatok folyamatos monitorozását jelenti, annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatkezelési tervek hatékonyak legyenek.

Másrészt, a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának folyamatos nyomon követése és a kockázatmenedzsment folyamatának rendszeres felülvizsgálata, annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések és a folyamatok mindig relevánsak és pontosak legyenek.

A kockázatmenedzsment alapelvei

Értékteremtés és -védelem: A kockázatmenedzsment célja, hogy hozzájáruljon a szervezet értékének növeléséhez és megóvásához.
Proaktív megközelítés megvalósítása: A kockázatok azonosítása és kezelése megtörténik, így fel lehet készülni azok bekövetkezésére: a szervezet megszerzi az ehhez szükséges képességét.
Folyamatba építettség: A kockázatmenedzsmentnek a szervezet minden tevékenységébe be kell épülnie, nem lehet egy különálló, elszigetelt funkció. Minden folyamat estében azonosítani kell a kockázatokat (és a lehetőségeket).
Döntéshozatal támogatása: A kockázatmenedzsment információkkal látja el a vezetőket; a megfelelő szinteken; a megalapozott döntések meghozatalának képessége érdekében.
Rendszeres felülvizsgálat: A kockázatmenedzsment folyamatának rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése szükséges a változó környezethez való alkalmazkodás érdekében.
Kockázati étvágy figyelembe vétele: nagyon fontos ismerni a szervezet kockázati étvágyát és tűrőképességét, és ehhez igazítani a kockázatértékelést.

A kockázatkezelés területei

A kockázatkezelést számos különböző területen érdemes használni, de főleg a következő célokra:

Stratégiai kockázatmenedzsment: A szervezet hosszú távú céljainak elérését veszélyeztető kockázatok kezelése.
Üzleti kockázatok kezelése, például a piaci instabilitás, a verseny vagy a technológiai változások kockázatai.
A pénzügyi kockázatok kezelése, például az árfolyamváltozás hatása a cég életére, a kamatkörnyezet változása, de a befektetések pénzügyi hatása a szervezet működésére is ide tartozik.
Működési kockázatmenedzsment: A napi működés zavartalanságának biztosítása. A működési kockázatok kezelése, például a balesetek, a hibák vagy a jogi viták kockázatai.

A kockázatkezelés hatékony eszköz a szervezetek számára a kockázatok csökkentése és az értékteremtés növelése érdekében.

A kockázatmenedzsment nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos, dinamikus folyamat, amelynek célja a szervezetek sikeres és fenntartható működésének biztosítása. A szabványok, mint az ISO 31000, iránymutatást nyújtanak a kockázatmenedzsment rendszerek kialakításához és működtetéséhez.

ISO 31000 (Kockázatkezelés – Elvek és iránymutatások) szabvány

Az ISO 31000 egy nemzetközi szabvány, amely iránymutatást nyújt a kockázatmenedzsmenthez. Nem ír elő kötelező követelményeket, hanem elveket és keretrendszert fogalmaz meg, amelyek segítenek a szervezeteknek a kockázatok hatékony kezelésében.

Az ISO 31000 szabvány segít a szervezeteknek:

A kockázatok azonosításában: Felismerni a potenciális veszélyeket és lehetőségeket.
A kockázatok elemzésében: Meghatározni a kockázatok valószínűségét és hatását.
A kockázatok kezelésében: Kialakítani és végrehajtani a megfelelő intézkedéseket a kockázatok csökkentésére vagy kihasználására.
A kockázatmenedzsment folyamatos fejlesztésében: Biztosítani a kockázatkezelés hatékonyságát és a változó környezethez való alkalmazkodását.

WIKI: kockázakezelés