Versenyképesség

A versenyképesség a magasabb termelékenység és az alacsonyabb költségszint eredménye.

A versenyképesség azt méri, hogy egy vállalkozás, egy ágazat vagy egy nemzetgazdaság képes-e sikeresen versenyezni a piacon. A vállalkozások, az ágazatok és a nemzetgazdaságok versenyképessége lehetővé teszi számukra, hogy növeljék bevételeiket, növeljék foglalkoztatásukat és javítsák az életszínvonalat.

Például egy nemzetgazdaság versenyképessége azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani szabad és tisztességes piaci körülmények között, amelyek a nemzetközi piacon keresettek és ezáltal mennyire tudja lakosai reáljövedelmét tartósan növelni (OECD)

A versenyképességet számos tényező befolyásolja…

• Termelékenység: A termelékenység az adott erőforrások felhasználása kontra hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást állít elő a vállalat vagy egy szervezeti egység, vagy egy gép-gépsor. A magasabb termelékenység kritikus elem a versenyelőny szempontjából.
• Költségek: A költségek (költségszint) azt határozzák meg, hogy mennyibe kerül egy termék vagy szolgáltatás előállítása. A alacsonyabb költség versenyképességi szempontból versenyelőnyt jelent.
• Innováció: Az innováció új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztésének képessége, illetve piacra bocsájtásnak képessége. Az innováció segíthet a vállalkozásnak abban, hogy megkülönböztesse magát a versenytársaitól és újrabrendelt termékeivel vagy a termékeihez kapcsolt szolgáltatásaival növelje piaci részesedését, javítva ezzel végső soron az árazási erőt.
• Minőség: A minőség azt határozza meg, hogy mennyire elégedettek a fogyasztók egy termékkel vagy szolgáltatással. A magasabb minőség versenyelőnyt jelent, tipikus példa erre a svájci pénzügyi rendszer minősége; vagy a japán termékek minőségébe vetett hit
• Marketing-márkaépítés-brandépítés: A márkaépítés végső soron a  márkahűséget alakítja; a brandépítés pedig a megfelelő kategóriába, piaci szegmensbe rakhatja a terméket és a márkanevet.

A versenyképességet egyszerű mutatószámokkal (KPI -okkal) lehet és célszerű mérni:

• Piaci részesedés: A piaci részesedés azt méri, hogy egy vállalkozás mennyire részesedik a teljes piacból, kialakulhat-e domináns, piacvezető szerep, piaci dominancia
• Növekedési ráta: A növekedési ráta azt méri, hogy egy vállalkozás vagy ágazat mennyire növekszik. A magasabb növekedési ráta támogatja a fejlődő, feltörekvő fejlettségű gazdaságokat a felzárkózásban
• A profitabilitás: A profitabilitás azt méri, hogy a vállalkozás mennyire nyereséges.

A versenyképesség javításának eszköztára szerencsére széles – egy dologra érdemes figyelni: a versenyképességgel nem akkor kell foglalkozni, amikor már realizáljuk, hogy a vállalat nem versenyképes… A versenyképesség javítása a legkritikusabb folyamat.

De mégis, mi a versenyképesség növelésének eszköztára? Mivel a versenyképesség tulajdonképpen versenyelőny és versenyhátrány megközelítésben is definiálható, sok eszköz áll rendelkezésre.

Versenyelőnyök építése

• A termelékenység növelése: A termelékenység növelhető új technológia bevezetésével (bár ennek magas a beruházásigénye), a folyamatok hatékonyabbá tételével (közepes méretű beruházások terepe: segédeszközök, kis mértékű automatizáció) vagy a munkaerő képzettségének javításával (kis költséggel, de nagy haszonnal kecsegtet)
• Az innováció ösztönzése: Az innováció ösztönözhető a kutatás és fejlesztés támogatásával, a vállalkozói szellem ösztönzésével vagy a szellemi tulajdon védelmével, de például innovációt ösztönző adópolitikával és adóstruktúrával is. Az innováció biztos alapját adja a megfelelő kompetencia rendelkezésre állása.
• A marketing hatékonyságának javítása: A marketing hatékonyságának javítása érdekében a vállalkozás célzott marketingkampányt indíthat, vagy új marketingstratégiákat dolgozhat ki; újrabrendelheti a termékét (nem kell a piacon ténylegesen a legjobb termékkel rendelkezni – a vásárló gondolkodásában kell megjelenjen az a tudat, hogy az adott cég terméke a legjobb ár-érték arányú

Versenyhátrányok megszüntetése

• A költségek csökkentése: A költségek csökkenthetők átszervezéssel, a folyamatok újjászervezésével, általánosan a termelékenység növelésével, a gazdaságosabb beszerzéssel vagy a felesleges költségek megszüntetésével.
• A minőség javítása: A minőség javításának rövid távú előnye a selejtben megspórolt gépidő-, anyagköltség és operátoridő; hosszú távú előnye a vevői elégedettség növelése
• Megfelelő szabályozási környezet, kiszámíthatóság: a szabályozási környezet egy részére nem lehet hatással lenni, azonban a belső környezetére igen: minden, a hatékony és gördülékeny munkát akadályozó tényező pénzbe kerül; ha nem áramlik az információ és az adat, azt újra elő kell állítani – a folyamatok hatékony működése elengedhetetlen

Kapcsolódó szolgáltatásaink

Folyamatfejlesztés

Szervezetfejlesztési tanácsadás

Hatékonyságnövelési tanácsadás (performance excellence, OPEX)

MES bevezetés projektmanagementje

Okosgyár szolgáltatás

Tanácsadási szolgáltatásaink listája

AVALEX szolgáltatások